Prémium Tigrisvér

Molly eléje lépett, egész közel. Tágult szemmel nézett egyenesen a férfi szemébe. Sokáig álltak így. Robin lassan elfordította a fejét. A szája szélén fájdalmas rándulás vibrált át.- Robin – suttogta a leány -, beszéljen őszintén… nem tudom… nem akarom hinni… Hogy szerette volna átkarolni a leányt, magához szorítani, hiszen szerette! Szerette már ott fenn a menedékházban, amikor mint foglyot őrizte… És nem tette… nem tehette… – Robin – mondta most már enyhébben, könnyes szemmel, és két kezét a férfi vállára tette.- Mit akar?… – kérdezte rekedten, türelmetlenül – nem mindegy, hogy mi az igaz? A Tigris fia vagyok! Tigrisvérem van. Kerülnöm kell, ha szeretek valakit! Minden ősöm rabló volt, és minden utódom rabló lenne… Tigris-vér folyik az ereimben! Menjen tőlem, Molly… Elátkozott, ha hozzám ér…Nézték egymást. És mindketten egy arcot láttak: a fél szemöldöke lepörkölve, macskabajusz, borostás áll… A Tigris vigyorgott rájuk. Az ős!