Calatrava

„Eredetileg úgy terveztem, hogy művészeti akadémiára jelentkezem – emlékezik vissza Santiago Calatrava. – Azután egy napon vásárolni mentem egy valenciai könyv- és írószerboltba, és megláttam egy szép színes kis könyvet. Sárga és narancsszínű ellipszisek kék háttéren – azonnal megvettem. Kiderült, hogy Le Corbusier-ról szól. Munkássága nagy felfedezés volt a számomra. Képeket láttam benne az Unité d’Habitation beton lépcsőházáról, micsoda rendkívüli formaérzék, gondoltam magamban. A könyv célja az volt, hogy megmutassa az építész munkásságának művészi vonatkozásait. A vásárlás eredménye az lett, hogy az építészet mellett döntöttem.”… Sokan szokatlannak tartják, hogy Santiago Calatrava több kifejezési formával él, ami talán a legjobb bizonyíték rá, hogy valami fontos dolognak van a birtokában. Jelenleg az egyik legösszetettebb és politikailag az elképzelhető legérzékenyebb projekttel foglalkozik: a World Trade Center Transportation Hub (állomás) tervezésével, a szörnyű pusztítás helyén, amelyet New York népe Ground Zerónak nevez. „Úgy gondoljuk, ő a mi korunk Leonardo da Vincije” – mondta az építészről Joseph Seymour, a New York és a New Jersey Port Autorithy korábbi igazgatója. „Calatrava a fényt, a levegőt és a szerkezeti eleganciát erővel párosítja.” Még az építészet zárt világában is ritka az ilyen dicséret. Santiago Calatrava 2005-ben elnyerte a tekintélyes American Institute of Architects’ Aranyérmét – második spanyolként Josep Lluís Sert után, akit 1981-ben ért ez a megtiszteltetés. Az AIA Committee on Design indoklása következőképpen hangzott: „Santiago Calatrava munkássága az építészet lényegét veszi célba. Építészete kitágítja a látásmódunkat és kifejezésre juttatja az emberi szellem azon képességét, hogy a képzeletünkre hasson, gyönyörködtet bennünket mindazokkal a csodákkal, amelyekre az építészeti forma és a dinamikus szerkezet képes. Messzemenően megérdemli az Aranyérmet. Látásmódja felemelő az emberi szellemnek, minthogy alkotó módon formálja a környezetet, amelyben élünk, játszunk és dolgozunk.”