Sírhacc Béla, Vanicsák bácsi és Búvady
Vanicsák Miklós 1912-ben született Budapesten. A Műegyetemen végzett1936-ban. 1944-ben fogságba esett Ukrajnában, miután a menekülő németekpuskatussal verték le a kezét a teherautó platójáról. 1950-ben térthaza. 1953-tól a Műegyetemen tanítótt, Félvezetők című tanulmánya miatt1955-ben elbocsátották. 1957-ben két év börtönre ítélték, 1962-bendisszidált, és végül Chilében telepedett le. Néhány évig az El Tatiogejzírekhez vezetett turistákat, aztán vaskereskedést nyitottAntofagastában. 1990-ben települt haza. („Egyszer élünk. Vagy egyszer sem.”)Sírhacc Béla 1954-ben született Budapesten. Volt figuráns, zsákhordó,könyvraktáros, kosárlabdázó, honvéd, joghallgató, reklámszövegíró ésbolgárkertész.Jelenleg a Tarkabarka ÁFÉSZ anyaggazdálkodási osztályándolgozik. Két évig élt Slavonski Brodban, a bosnyák-szerb határközelében, fél évig Szarajevóban, ahonnan csodával határos módonmenekült ki a hegyeken át tüzérségi tűzben egy Ahmed Hadzsihasszanovicsnevű moszlim rendőr segítségével. Kétszer majdnem megnősült. („Sírhacc Béla nem szokott pajtáskodó hangot megütni az Úristennel.Szemben. A köztük lévő viszony, hogy össze voltak tegeződve, mégismegzavarta néha.”)Búvady János 1963-ban született Budapesten. Iskoláit és szerelmeittöbbnyire félbehagyta. Tizenkétéves korában türelmetlenül akart egy nőt.Magyar szövegekkel bajmolódik: olvas, ír. („- Angyalom, ez így nem mehet továbbhajolt hozzá Búvady, félretolvahárom-négy mellet. A kopasz őrangyal kivette a szájából a szivart, ésszó nélkül lefejelte Búvadyt. A földi munka, a földi munka nagyon kockázatosgondolta Búvady, és kezefejével letörölte a vért, nehogy a hófehér angyalruhára csöpögjön.”)Schreiber László 1959-ben született Budapesten. („Jó napot kívánok.”)




